Diósd egyike legrégebben lakott településeinknek.
Diósd egyike legrégebben lakott településeinknek. Közigazgatásilag hovatartozása a
történelem során gyakran változott. Hol Fejér, hol Pest, hol Pilis megyéhez számítják
az oklevelek. A korai okleveles anyagok bizonysága szerint Diósd a XII. századtól
a török korig Pest megyében található. A török kor után sorolták Fejér megyéhez, ahová
egészen 1946-ig tartozott. A község neve a dió szó származéka, de valószínűleg a Diósd
nemzetségről kapta nevét. Kedvező földrajzi helyzete miatt már az őskorban megtelepedett
ezen a tájon az ember.
1046-ban már templomos hely volt Diósd. III. Béla 1193.-ban kelt oklevelében a fejérvári
keresztesek birtokai között említi. A tatárjárás alatt sorsa ismeretlen a településnek.
1461-ben szintén oklevélből tudjuk, hogy a vár módjára emelt kőkúria, a község határain
belül feküdt s itt állt a Szent Bertalan templom is. A török uralom alatt Diósd lakói
elszéledtek vagy elpusztultak. 1715-ben viszont már 14 jobbágy és 19 zsellércsalád
lakja. Míg a birtok urai cserélődtek, a falu új lakói rendületlenül dolgoztak. A környező
falvakból főként szerbek települtek le, de népes csoport érkezett német nyelvterületről
is. A telepesek zömét feltehetően bajorok alkották. 1774-ben az újratelepült falu
virágzásnak indult.
A falu népe 1848 után főleg szőlőművelésből él, jó bort termelnek. 1880-ban a filoxéra
kipusztította a szőlők nagy részét, helyükbe új fajtákat és gyümölcsfákat is telepítettek.
A villanyvilágítás bevezetésére 1919-ben került sor. 1934-ben kezdték el a strandfürdő,
majd egy évvel később a kaszinó és szálloda építését. 1936-ban bevezették az utcai
világítást s megindult a balatoni műút építése.
LÁTNIVALÓK:
Kaptárkő: A község őskori emléke a Szidónia-hegy déli felén található a kaptárfülke.
Az ilyen fülkék változatos alakja, érdekes formája régóta foglalkoztatja az embert.
A kaptárkő valószínűleg emberi munka eredménye.
Szent Gellért-kápolna: 1772-ben emeltette a kápolnát Illésházy János a Szeplőtelen
Fogantatás tiszteletére. Barokk stílusú építmény, ma is álló műemléke a településnek.
Fatornyát lebontották, harangját a templomban szerelték fel. A falu templomát 1896-ban
szentelte fel Károly János.
Barátság-kút: Szőke Lajos és Antal Sándor által elkészült 1996-ban a Barátság-kút
és a Barátság-emlékmű.
KÖZLEKEDÉS:
Megközelíthető a 7. sz. főútról valamint autóbusszal a környező községekből.