Esztergom

A Dunakanyar nyugati részén, a folyam áttörési szakasza előtt kialakult 34000 lakosú város, hazánk idegenforgalmi tekintetben legkiemelkedőbb pontjai közé tartozik.

A Dunakanyar nyugati részén, a folyam áttörési szakasza előtt kialakult 34000 lakosú város, hazánk idegenforgalmi tekintetben legkiemelkedőbb pontjai közé tartozik. Magyarország egykori fővárosa párját ritkítóan gazdag történelmi emlékekben, országos hírű közgyűjteményekben, elragadó városképe, műemlékei védelem alatt álló épületeinek nagy száma és művészi értéke a legszebb magyar városok közé emelik. Tízezer turistát vonz kellemes, kulturált strandja és kirándulóhelyekben bővelkedő festői környéke is. A város lakótelepei felkúsznak a kelet felé sorakozó dombok, hegyek oldalára is. A Pilis és a Gerecse hegység változatos lehetőséget ad mind a könnyebb sétaszerű utakra, mint a sportszámban menő hegyi turisztikára. Szép kilátás nyílik innen a magaslati pontokról a város és mögötte a Dunára, de magukon az utcákon, tereken sétálva is néhány figyelemre méltó látnivaló kínálkozik.

LÁTNIVALÓK:

Bazilika: Klasszicista épülettömbje az egész város felett uralkodik. Magyarország legnagyobb temploma attól a helytől kissé északra emelkedik, ahol valaha a Szent István által alapított Szent Adalbert-templom állt. A pompásan kialakított templom többször elpusztult és újjáépült a XVIII. században már csak a romjai álltak. Ezeket 1822-ben tüntették el, amikor lerakták az új székesegyház alapjait. A keleti oldalon van a főbejárat, az előcsarnokot 22-méter magas korinthoszi oszlopok alkotják. Az épület leghangsúlyosabb része a 100 méter magasra nyúló kupola, amelyet körbe 24 oszlop tart. Legszebb része a kis Bakócz-kápolna amelyet a lebontott templomból helyeztek át a bazilika déli oldalára. Az 1506-1510 között épült görög kereszt alakú kupolával fedett kápolna vörös márványból készült. A szentéjtől északra van a Főszékesegyházi Kincstár amely a magyar egyházi kincsek leggazdagabb gyűjteménye.

Várfalak: várfalak övezik a vár-hegy északi, nyugati és déli oldalát még ma is. A falak a XIV-XV századból származnak. A vár egykori főkapuja előtt áll Vígh Tamás szobrászművész alkotása a Városalapító.

Balassi Bálint múzeum: XVIII. században emelt, egyemeletes épülete 1830-ig megyeháza volt. Ma helytörténeti és régészeti anyag otthona.

Víziváros: A vár-hegy alatt, a hegy és a Duna között fekszik. Egykori erős falrendszere kapcsolta a várhoz, néhány helyen még ma is láthatók falmaradványok. Főutcáját XVIII-XIX századi házak szegélyezik.

Belvárosi plébániatemplom: 1757-1762 –között épült egy középkori templom maradványai. A homlokzat közepén emelkedő tornyát volutás oromzat fogja közre, a volutákon egy-egy angyalszobor áll. Belső tere egyhajós, kápolnák bővítik.

Keresztény múzeum: A volt jezsuita kolostor helyén álló érseki palotában van, amelyet Simor János érsek megbízásából épített, Lippert József. A Keresztény Múzeum Magyarország egyik leggazdagabb, világviszonylatban is jelentős képző-és iparművészeti gyűjteménye.

Babits Mihály emlékmúzeum: A város keleti részén az előhegyen található. A villa Babits Mihály nyaralója volt, 1924 -től haláláig minden nyarát itt töltötte. Nevezetes a villa teraszának bejárati fala, a költő vendégei, barátai, tanítványai, tisztelői erre a fehérre meszelt falra festették aláírásukat.

KÖZLEKEDÉS:

Vasúton a budapesti-esztergomi, illetve a komárom-almásfüzitő-esztergomi vonalon érhető el a város. Áthalad a város Budapesttől kiinduló és a Duna jobb partjának fontos idegenforgalmi pontjait összekötő 11 sz. főút, amely Dorognál a 10 sz. főútba kapcsolódik.