Vendéglátóhely.hu

Gödöllő

Gödöllő címere

A Gödöllői-dombság szívében, egy kisebb medencében fekvő, egyetemi és tudományos centrum.

A Gödöllői-dombság szívében, egy kisebb medencében fekvő, több településből összenőtt ipari város, egyetemi és tudományos centrum. A város Gödöllő és Máriabesnyő összeolvadásából jött létre. Gödöllő első írásos említése 1352-ből származik. Jelentőségre akkor tett szert, mikor Mária Terézia egyik kegyeltje, gróf Grassalkovich Antal birtokai központjául szemelte ki. Jelentős építmények sorát hozta létre, hatalmas parkokat alakított ki. Kastélyában 1751-ben vendégül látta a királynőt is. Az állami kézre jutott kastélyt 1867-ben a nemzet ajándékaként a királyi család nyaralóul kapja. Az ellenforradalmi korszakban a kormányzó, Horthy Miklós nyári rezidenciája. 1933-ban itt rendezték meg a cserkészek világtalálkozóját, a IV. Jamboree-t. A felszabadulás után a fejlődést az agrár felsőoktatás megtelepedése indítja meg. 1966 óta város, fokozatosan jelentős ipari településsé is vált. Gödöllőn született Nagy Sándor festőművész és Török Ignác honvéd tábornok, aradi vértanú.

LÁTNIVALÓK:

Grassalkovich-kastély: Barokk stílusban épült 1744-1748-ban. Valószínűleg Mayerhoffer András alkotása az eredetileg U alakú épület, amelynek szárnyait a későbbiekben meghosszabbították. A XVIII. században még keresztszárnyakat is emeltek hozzájuk csatlakoztatva. Ekkor bontották le a saroktornyokat is, és a helyükre sarokrizalitokat építettek. Később épültek meg a hosszan hátrafutó mellékszárnyak, a pálmaház, a melléképületek. A kastély végleges formáját Ybl Miklós átépítésében nyerte el az 1867 utáni években. A kastély egyemeletes, meghatározó része a középrizalit, amelynek hármas bejárata felett a díszterem gazdag keretezésű ablakai, a törtvonalú oromzat a királyi címerrel, végül a kettős kupola emelkedik. Az udvari homlokzat motívuma az íves árkádokon nyugvó kőkorlátos terasz. A belső helyiségből a barokk díszterem, a kettős díszlépcsővel rendelkező fogadó rész, a vörös márvány burkolatú, Mária-Terézia szobor maradt meg. A teljes épületegyüttes a legnagyobb magyar kastély. A főhomlokzat előtt levő Alsó-parkot utakkal felszabdalták, sok építményt, lakótelepet hasítottak ki területéből. A kastély mellékszárnyában az egykori kápolna rokokó stílusú, baldachinosn főoltára mögött Grassalkovich gróf arcképe látható.

Erzsébet park: Eredetileg a kastélypark része, megyei jelentőségű természetvédelmi terület. Négyes hársfasor vezet a középen álló Erzsébet királyné szoborhoz. A parkban sok feketefenyő, gyertyánnal elegyes tölgyfaliget található.

Kálvária: Barokk alkotás 1771-ből, valószínűleg Mayerhoffer János tervezte. Kálvária építmény, két lépcsővel, áttört rokokó korláttal, kőből készült a kálváriajelenet.

Máriabesenyői kegytemplom: 1759 és 1763 között épült a késő barokk kis kápolna, amelyet a loretói kápolna mintájára a később épült templommal egybeépítették. A felső templomot 1768-1770 között emelték a kriptával együtt, ma formáját 1811-ben nyerte el. Az első kápolnával egy időben épült a kapucinus kolostor épülete is. A homlokzat jellegzetes késő barokk, a címeres kapuzat az altemplomba vezet. Homlokzati tornyos építmény, órás főpárkánnyal, volutás, urnás oromzattal. Kétszakaszos hajó, orgonakarzat, szentély, majd az egykori kápolna tere következik. A főoltár gazdagon díszített, a kápolna végében helyezkedik el. Egy része a XVIII. századból való, ebben őrzik a középkori elefántcsont Mária-szobrot, a többi része 1910 körül készült. A mellékoltár képeit egy bécsi kapucinus szerzetes festette a XVIII. században. Az altemplom kétszakaszos csehboltozatos tér, néhány egyszerű oltárral, vörös márvány sírkövekkel. A belőle nyíló kriptában Grassalkovich Antal Dorffmeister által készített, címerekkel, szobrokkal, vázákkal díszített síremléke.

Erdészeti Arborétum: A 340 hektáros területen 1902 óta telepítik a megyei védelem alatt álló arborétumot. Változatos a faállomány, szép az életfa fasor.

Helytörténeti gyűjtemény: Az 1800-as évekből származó épületben a városi művésztelep múltját bemutató kiállítás tekinthető meg, amely betekintést nyújt a szecesszió magyarországi műhelyébe. A természetvédelmi és vadásztörténeti kiállítás élményszerűen mutatja be színvonalas diorámákban a Gödöllői-dombság vidékeinek élővilágát és a nagy helyi hagyományokkal rendelkező vadászat történetének tárgyi emlékeit.

Istállós-kastély: A közeli Babati-pusztán 1820 körül emelt, klasszicista stílusú földszíntes, kupolás épület. A környéken vízi szárnyasok tenyésztőtelepei, festi horgásztó, kellemes kirándulóhelyek vannak.

KÖZLEKEDÉS:

Megközelíthető az M3-as autópályáról valamint a 3. Sz. főútról. Autóbusz-közlekedése a környező községekkel és Budapesttel. Hévvel és vasúttal is megközelíthető Gödöllő.

Étterem

Szálloda

Fogadó - Csárda

Vendéglő

Kávézó - Presszó

Kastélyszálló

Turistaház

Kollégium

Képek