Vendéglátóhely.hu

Parád

Parád címere

A Mátra északi lábánál, több községből egybeforrt, hosszan elnyúló község.

A Mátra északi lábánál, több községből egybeforrt, hosszan elnyúló község. Üdülőhely, idegenforgalmi központ. A Parádból, Parádhutáról és Parádfürdőből álló település részei közül Parádhutáról kell először említést tenni. 1710-ben II. Rákóczi fejedelem üveghutát létesített itt, amelyet 1776-ban a közeli Csevicére költöztettek. Az 1700-as években Bél Mátyás már tud a forrásokról, majd Markhot Ferenc megyei tisztorvos javaslatára a timsós vízből timsót nyernek, ami akkoriban fontos ipari alapanyag. Kitaibel Pál kezdeményezésére azonban inkább a fürdőélet lendül fel, 1828 évi eredményes kutatásaitól kezdve.

LÁTNIVALÓK:

Gyógyfürdő: Parádfürdő központjában az ún. Gyógytér parkosított térsége körül helyezkedik el. Maga a gyógyfürdő épülete kétemeletes, tornácos, benne a világon egyedülálló gyógyvízmúzeumot rendeztek be. A fürdő fölött, a Fehér-kő oldalában található a timsós tó és a gondozott sétányok. Szép kilátás nyílik innen a Mátrára.

Park: Az egykori Károly-kastély 40 hektáros területéből a 30-as években kialakított közpark. Szépen gondozott, idős példányokban gazdag, arborétum jellegű.

Károly-kastély: A Károlyi család kezdte építtetni 1872-ben, Ybl Miklós tervei alapján, majd 1885-ban átdolgozták a terveket. Megjelenésében ma inkább elektikus, egyemeletes, középrizalitjában kétemeletes épület, oldalszárnyai német reneszánsz hatását tükrözi. Neoreneszánsz lépcsőháza, előcsarnoka van.

Kocsimúzeum: A 24-es főút mellett álló épület szintén Ybl Miklós alkotása. Az ún. Cifra istálló a kastélyhoz tartozott. Elektikus stílusú épület, fagerendás, vöröstéglás megjelenésével a felnémet épületekre emlékeztet. A volt kocsiszínekben a múzeum bemutatja a kocsikészítés történetét és számos eredeti, XIX. és XX. Századi kocsit, hintót is kiállítottak. A vörös márvány borítású istállókban ma is lovakban gyönyörködhetünk.

Palóc-ház: Fából készült XVIII. századi, rendkívül archaikus hatású épület. Eredetileg kétsejtű volt, ez később kiegészült a nők hálóhelyével, a fűtetlen kamrával. A szobában kürtős kemencében tüzeltek. Értékes a középparaszti gazdaságra utaló emlék az udvar végében lévő csűr.

Asztalos Joachan fafaragásai: Nagyméretű, palóc típuskoat ábrázoló szobrok, bútorok, a Rákóczi-szabadságharc domborműves ábrázolása látható a kiállításon.

KÖZLEKEDÉS:

A vasútállomás, Recsek-Parádfürdő, a kisterenye-kákápolnai vasúti szárnyvonal mentén fekszik. Innen autóbuszjáratok visznek a fürdőtelepre, illetve Parádsasvárra. Áthalad a községen a Mátra főútvonala a 24. Sz. főút. Meglehetősen sűrű az autóbusz-közlekedés a többi mátrai üdülőhelyek s a környező községek felé, közvetlen autóbuszjáratok Budapestről, Gyöngyösről, Bükkszékről, Ózdról, Egerből, Jászberényből, Salgótarjánból.

Szálloda

Panzió

Vendégház

Vendéglő

Kemping

Tanya

Képek