A Mátra északi lábánál, több községből egybeforrt, hosszan elnyúló község.
A Mátra északi lábánál, több községből egybeforrt, hosszan elnyúló község. Üdülőhely,
idegenforgalmi központ. A Parádból, Parádhutáról és Parádfürdőből álló település részei
közül Parádhutáról kell először említést tenni. 1710-ben II. Rákóczi fejedelem üveghutát
létesített itt, amelyet 1776-ban a közeli Csevicére költöztettek. Az 1700-as években
Bél Mátyás már tud a forrásokról, majd Markhot Ferenc megyei tisztorvos javaslatára
a timsós vízből timsót nyernek, ami akkoriban fontos ipari alapanyag. Kitaibel Pál
kezdeményezésére azonban inkább a fürdőélet lendül fel, 1828 évi eredményes kutatásaitól
kezdve.
LÁTNIVALÓK:
Gyógyfürdő: Parádfürdő központjában az ún. Gyógytér parkosított térsége körül
helyezkedik el. Maga a gyógyfürdő épülete kétemeletes, tornácos, benne a világon egyedülálló
gyógyvízmúzeumot rendeztek be. A fürdő fölött, a Fehér-kő oldalában található a timsós
tó és a gondozott sétányok. Szép kilátás nyílik innen a Mátrára.
Park: Az egykori Károly-kastély 40 hektáros területéből a 30-as években kialakított
közpark. Szépen gondozott, idős példányokban gazdag, arborétum jellegű.
Károly-kastély: A Károlyi család kezdte építtetni 1872-ben, Ybl Miklós tervei
alapján, majd 1885-ban átdolgozták a terveket. Megjelenésében ma inkább elektikus,
egyemeletes, középrizalitjában kétemeletes épület, oldalszárnyai német reneszánsz
hatását tükrözi. Neoreneszánsz lépcsőháza, előcsarnoka van.
Kocsimúzeum: A 24-es főút mellett álló épület szintén Ybl Miklós alkotása.
Az ún. Cifra istálló a kastélyhoz tartozott. Elektikus stílusú épület, fagerendás,
vöröstéglás megjelenésével a felnémet épületekre emlékeztet. A volt kocsiszínekben
a múzeum bemutatja a kocsikészítés történetét és számos eredeti, XIX. és XX. Századi
kocsit, hintót is kiállítottak. A vörös márvány borítású istállókban ma is lovakban
gyönyörködhetünk.
Palóc-ház: Fából készült XVIII. századi, rendkívül archaikus hatású épület.
Eredetileg kétsejtű volt, ez később kiegészült a nők hálóhelyével, a fűtetlen kamrával.
A szobában kürtős kemencében tüzeltek. Értékes a középparaszti gazdaságra utaló emlék
az udvar végében lévő csűr.
Asztalos Joachan fafaragásai: Nagyméretű, palóc típuskoat ábrázoló szobrok,
bútorok, a Rákóczi-szabadságharc domborműves ábrázolása látható a kiállításon.
KÖZLEKEDÉS:
A vasútállomás, Recsek-Parádfürdő, a kisterenye-kákápolnai vasúti szárnyvonal mentén
fekszik. Innen autóbuszjáratok visznek a fürdőtelepre, illetve Parádsasvárra. Áthalad
a községen a Mátra főútvonala a 24. Sz. főút. Meglehetősen sűrű az autóbusz-közlekedés
a többi mátrai üdülőhelyek s a környező községek felé, közvetlen autóbuszjáratok
Budapestről, Gyöngyösről, Bükkszékről, Ózdról, Egerből, Jászberényből, Salgótarjánból.