Történelmi és műemléki nevezetességeiről ismert, üdülőhely jellegű dél-baranyai, járási székhely, 1977-ben várossá nyilvánították.
Történelmi és műemléki nevezetességeiről ismert, üdülőhely jellegű dél-baranyai, járási
székhely, 1977-ben várossá nyilvánították. Tájképi környezete: északra a 12 km hosszúságban
elnyúló Villányi-hegység, keletre a Nagyharsányi-hegy. A község félkörívben fogja
körül a síkságból kiemelkedő, meredek Várdombot.
Már a római uralom alatt lakott hely volt. Országos jelentőségre a tatárjárás után
megépült vára révén tett szert, ahol 1401-ben Zsigmond királyt tartották fogságban.
LÁTNIVALÓK:
Vár: Nevével egy 1294-ben kiadott oklevélben találkoztunk először. Ekkor a
Siklósi család birtokolta. Az idők folyamán többször átépítették, középkori formáját
ma már nehéz elképzelni. Történelmi szerepe az Árpád-ház kihalása utáni zavaros időkben
kezdődött. 1394-ben a Garai családé. 1401-ben a várban őrizték öt hónapon keresztül
Zsigmond királyt. A Garai család kihaltával a vár tulajdonjoga a királyra szállt,
aki először Corvin Jánosnak adományozta, majd Perényieké lett. A reformkorban a jobbágy
felszabadító, forradalmi gondolkodású Batthyány Kázmér birtokolta a várat. 1873-ban
a Pozsonyi származású Benyovszky család vásárolta meg a várat, s azt 1943-ban a Kincstárnak
adta el. A belső vár tulajdonképpen egyetlen várkastély, szabálytalan négyszög alakú,
egységes tömör épület.
Református templom: 1791 és 1803 között épült, egyetlen homlokzat előtti, gúlasisakos
toronnyal. Hajója négyboltszakaszos. A szószék és a padok copf stílusúak.
Görögkeleti templom: 1783-ban épült, később átalakították. Tornya félig kiáll
a homlokzatból, sarkain vázák láthatók. Berendezési tárgyai a szentendrei görögkeleti
egyházművészeti múzeumba kerültek. Az 1800-ból való ikonosztáz és a szószék figyelmet
érdemelnek.
Malkocs bej dzsámija: A XVI.századi épület keleti oldalfalán szamárhátíves
ablakkeretek láthatók.
Volt ferences templom: A XV. században épült, oromzatos háromablakos, toronytalan
homlokzattal. Négyboltszakaszos hajója, a nyolcszög három oldalával záruló, támpilléres
szentélye van. Ez utóbbi a templom legrégebbi része, ahol a régészeti feltárások alkalmával
számos gótikus emlék, freskók és sírkő került elő. Barokk szószéke és oltárai is figyelemre
méltóak.
Kerámia falitérkép: A szokatlan kivitelezésű, kerámiafigurákkal kirakott, nagyméretű
térkép jó útbaigazítást ad Siklós látnivalóiról.
Táncsics Mihály szobra: Táncsics 1848-ban a siklósi kerület képviselője volt.
A szobor Kerényi Jenő alkotása.
Centenáris emlékmű: Az 1848-as szabadságharc százéves fordulóján állított emlékművön
Kossuth, Petőfi és Táncsics plakettje látható.
Volt ferences kolostor: 1747-ben építették. Egyemeletes épület, udvari árkádokkal.
KÖZLEKEDÉS:
Siklós a Barcs-Siklósberemendi vasúti szárnyvonal mentén fekszik. Autóbusz-közlekedés
a szomszédos településekkel, közvetlen járatok Pécsre és Mohácsra.