Sopron

A Dunántúl északnyugati részén, a Fertő tó és a Soproni-hegység között, az Ikva-patak partján, közvetlenül a magyar-osztrák határon fekvő Sopron, idegenforgalmi szempontból hazánk egyik legjelentősebb üdülővárosa.

A Dunántúl északnyugati részén, a Fertő tó és a Soproni-hegység között, az Ikva-patak partján, közvetlenül a magyar-osztrák határon fekvő Sopron, idegenforgalmi szempontból hazánk egyik legjelentősebb üdülővárosa. Környékének változatos természeti szépsége, utcáinak megejtő hangulata, történelmi, kultúrtörténeti emlékei, közgyűjteményei, nemzetközi idegenforgalmi kulcshelyzete következtében igen látogatott, kedvelt úti cél. Délnyugat felől az Alpok hazánkban nyúló előhegyei, a 300-400 –m magas Soproni-hegység vonulatai keresztezik. A város közelében emelkedő Nándor- magaslat 310 m-es a Károly-magaslat 396 m-es a Dalos-hegy pedig 400 –m-es, a hegység ausztriai része gyorsan emelkedik és meglehetősen közel esik Sopronhoz. A Tómalmot, a Fertőrákosra vezető úton lehet megközelíteni, kedvelt kirándulóhely, a tó fürdésre is alkalmas. Északon a 300 m-t megközelítő Fertőrákos-Ruszti-dombvonulat, keleten a Fertő tó és a Kisalföld síksága zárja le a soproni táj körképét. A város éghajlata szubalpin jellegű, kiegyenlített: nyáron alig ismeri az alföldi tájak rekkenő forróságát, télen pedig a hegység védi a zord nyugati szelektől.

LÁTNIVALÓK:

Széchenyi-palota: Az épület három, XVIII. Századi kisebb házat olvasztott magába. A kétemeletes klasszicista homlokzatát Hild Vencel tervei alakították ki. E házban őrizte Széchenyi Ferenc, Széchenyi István édesapja annak a nagy értékű gyűjteménynek egy részét, amelyet 1802-ben felajánlott a Nemzeti Múzeum megalapításához.

Somogyi-ház: 1766-ban épült, barokk kétemeletes lakóház. Nagyon szép a faragott kapuja, a dombormű Ganimedes elrablását örökíti meg.

Volt Domonkos-templom: 1719-1725 között épült, barokk stílusban., a torony később, 1775-ben készült. Homlokzata hármas tagolású főpárkánnyal, szoborfülkékben elhelyezett szobrokkal díszített. A Szent Domonkos oltárképét, Schaller István festette.

Várfal: A középkori vár a római erődítményből alakult ki. A hármas fallal védett középkori vár építését a XIV. sz. közepén fejezték be. A várárkokat később betemették, a falak elé pedig házakat építettek. A műemlék feltárása során az Előkapu erődítményrendszere is megismerhető lett. Várostorony: A város szimbólumává vált torony alapjai a római időkből valók. A 61 méter magas torony tömbje gótikus stílusú, középső része a XVI. Sz. elején, reneszánsz stílusban, felső része pedig 1681-1692-ben, a tűzvész után épült barokk stílusban.

Gambrinus-ház: A gótikus és reneszánsz eredetű épületet 1422-ben Zsigmond király adományozta a városnak, városháza céljára.

Szinay-ház: 1770-ben a XVI. Sz. várfal maradványaira épült barokk lakóház. Sarkán az Előkapu egyik bástyájának köríves maradványa látható.

Volt Erdődy-palota: Középkori eredetű, 1740 körül barokk stílusban átépítették. Korábban a Széchenyi család tulajdonában volt. Különösen a díszes homlokzata gyönyörködtet.

Ikva-híd: Korábban Ispotály Hídnak nevezték, ugyanis a mai 2.sz. ház egy részének helyén állt az ispotály a középkorban.

Szent Jakab Kápolna: A Szent Mihályi templom mellett álló, XIII. századi műemlék. Kora gótikus stílusban épült és ossariumként használták. A nyolcszögű kápolna kapujának ívmezejében román kori dombormű látható.

KÖZLEKEDÉS:

Vasútvonalak: Budapest-Győr-Sopron Áthalad Sopronon a 84. Sz. főút, mely az osztrák határtól Jánosházán át a Balatonhoz vezet, ebbe torkolik Nagycenknél a Győr-Budapest irányába vezető 85. Sz. főút.