Tolna megye székhelye, Szekszárdot a kelták alapították.
Tolna megye székhelye, Szekszárdot a kelták alapították. A város híres szőlőtermelő
terület, a mintegy 1600 hektárra terjedő szekszárdi borvidék központja. Vörösborai
közül legismertebb a fűszeres ízű, zamatos tüzes Kadarka. Szekszárd és környékének
idegenforgalmi érdeklődését a Sárköz és a Gemencei erdő hozta meg. Néhány szép kilátóhelyre
való kirándulás teszi színesebbé a turisták sétáját. A Kálvária 205 m magas csúcsáról
tágas panoráma nyílik az Alföld, a Mezőföld és a környező dombvidékek felé. A Gemenci
vadrezervátum a várostól 12 km-re, erdei kisvasúton és a Sión, Dunán kishajóról tekinthető
meg. Az 500000 hektár kiterjedésű vadvédelmi rezervátum hazánk erdei, vízi és mezei
állatvilágának egyik leggazdagabb területe. Az erdős részeken sok a vaddisznó és az
őz, valamint az apró vad is. Számos vízimadár faj fészkel a nagy kiterjedésű vízpart
erdőségekben, közöttük olyan ritkaságok mint a rétisas, a fekete gólya és a fekete
harkály.
LÁTNIVALÓK:
Béri Balogh Ádám múzeum: A város neves fiáról, a híres kuruc brigadérosról
elnevezett múzeum díszes, neoklasszicista épület. Az intézményt 1895-ben alapították.
Őskori gyűjteménye Wosinszky Mór ásatásaiból való. Az Öcsényből előkerült trák dombormű
fontos archeológiai lelet. A klasszikus görög művészetet egy Pallas Athéné bronzszobor
képviseli, mely Tamási határában került felszínre. A román kori emlékek a szekszárdi
ásatásokból valók. Gazdag a múzeum néprajzi anyaga is.
Augusz-ház: Egyemeletes épület az 1820 körüli évekből. 1893-tól Kaszinó volt.
A ház három részre tagolódik, a középső fehér színű rész, klasszicista stílusú, a
jobb oldali rózsaszín épületszárny a trieszti Miramare-palotát utánozza, míg a bal
oldali, szürkére festett szárny a német barokk jegyeit viseli magán. Liszt Ferenc
többször tartózkodott a házban a tulajdonos, báró Augusz Antal vendégeként. Az emeleten
két intézmény található, a zeneiskola és a Liszt Ferenc Emlékmúzeum.
Volt vármegyeház: 1828 és 1833 között épült, a megye legszebb klasszicista
stílusú műemléke. Az egyemeletes, kétszer 10-10 ablakos szárnyú, hat dór oszlopos,
oromzatos, középrizalitú épületet Pollack Mihály tervezte. Az épületet 1895-ben erősen
átalakították. Udvarán az I. Béla által emeltetett bencés apátság templom maradványait
tárták fel. A vármegyeház főhomlokzatán márványtábla hírdeti, hogy innen indult el
II. Lajos király a végzetes mohácsi csatába.
Római katolikus templom: Az 1802 és 1805 között, Thallher József tervei szerint
épült templom keskeny, magas homlokzatát romantikus sisakú torony díszíti. Az ország
második legnagyobb egyhajós temploma. Az eredetileg copf stílusú templomot később
barokk stílusban átépítették. Belsejét G. Darlachnak Pozsony, Kassa, Gyulafehérvár
és Nagyvárad templomait ábrázoló mennyezetfreskói díszítik.
Babits Mihály szülőháza: A Séd patak mentén álló, 1783 körül copf stílusban
épült házban született, majd felnőtt korában többször rövidebb-hosszabb ideig tartózkodott
a század első felének kiemelkedő költője. Az emlékmúzeummá alakított épületben a
költő irodalmi munkásságának számos emléke megtalálható. A kéziratok bepillantást
engednek a költő alkotói módszerébe, néhány mű inspirációjának és elkészültének műhelytitkaiba.
KÖZLEKEDÉS:
Szekszárdot a Sárbogárd-Bátaszék vasútvonal köti össze a Budapest-Pécs illetve Dombóvár-Baja
fővonallal. A város mellett halad el a 6. sz, főút. Autóbusz-közlekedés a környező
községekkel, közvetlen járatok Budapestről, Pécsről, Mohácsról, nemzetközi járat nyáron
a jugoszláv tengerpartról.