Szob

A Duna bal partján, az Ipoly torkolatánál fekvő nagyközség, vasúti határállomás.

Szob a Duna bal partján, az Ipoly torkolatánál fekvő nagyközség és vasúti határállomás.
Elsőként 1280-ban említik.  Városi kiváltságokkal is rendelkezett, területén a rómaiak erődöt létesítettek. A török időkben teljesen elpusztult, későbbi újjáépítésében és benépesítésében szlovákok is részt vettek. Fejlődését nagyban befolyásolta az itt található híres szörpüzem és hazánk legnagyobb kőbányája.

LÁTNIVALÓK:

Nevelőotthon:
A főépület homlokzatára barokkos stílus jellemző. Az egykori Luczenbacher-kastély többszöri átépítés során nyerte el jelenlegi eklektikus alaprajzát.

Szent László katolikus templom: A török idők előtti egyházi állapotokat számba vevő 1629-es összeírás „Zob”-ot az exempt plébániák közé sorolja, mely az esztergomi érsek fennhatósága alá tartozott és a Váci Egyházmegye területén helyezkedett el.
1795-1815 között barokk-klasszicista stílusban épült, egyszerű, homlokzati tornyos templom, kétszakaszos hajóval és gazdag belső párkánydíszítéssel. Oltárát Dunajszki Lőrinc tervezte, az oltárkép Lohr Ferenc munkája. Orgonáját 1984-ben újították fel utoljára. Szószéke sárgára festett fa, kosarán domborműves faragással.
A templom négy haranggal rendelkezik, legrégebbi a lélekharang. Nagyharangjai közül az egyik a Szent László-harang, másik a Boldogasszony-harang. A háború folyamán a nyilasok el akarták vinni, hogy fegyvert készítsenek belőle, így 1958-ban a szobi hívek újraöntötték őket.
Toronyóráját 1898-ban Bécsben gyártották Emil Schauer gyárában, mely elkészültekor súlyműködtetéssel működött, azonban a közelmúltban elektromos működtetésre alakították. A közel 100 éves óraszerkezet a mai napig megtartotta pontosságát.

A szobi kálvária:
Helyén valószínűsíthetően egy felállított kőkereszt állt, ahol akkor még a faluból a Zebegény felé tartó út vezetett. Ezen a helyen építtette fel Luczenbacher Pál a felesége és önmaga hamvait befogadó kálvária-kápolnát és a hozzá vezető stációkat az 1880-as évek végén. Feltételezhetjük, hogy a szobi kálvária két időszakban épült: 1881-ben a stációk és a keresztek, 1890-ben pedig a kápolna építésére került sor. A kálvária-kápolna a Duna-part felett a stációsor végén, a domb szélén épült. Bejáratával szemben található a kápolna oltára, amelyet Jézus Szent Szíve tiszteletére szenteltek fel. Eredetileg életnagyságú Krisztust ábrázoló festményt csodálhattak a templomba járók, azonban az 1970-es évek közepén vandálok tönkretették, helyére fából készült Jézust ábrázoló szobor került, melyet Győri Mihály plébános készíttetett. A bejárat két oldaláról 5-5 teraszos lépcső és 25-25 lépcsőfok, összesen 30 süttői mészkőből faragott lépcső megtétele után juthatunk fel a tetőre. Teteje kör alakú üvegtető. A kápolnához csatlakozik a remetelak, ezen áll Jézus és a két lator keresztje.
A falu felett fekvő löszdomb tetejére épült kápolna és stációsor gyönyörű kilátást nyújt a Dunakanyarra, az esztergomi Szamár-hegytől és a Hideglelős-kereszttől kezdve a dömösi hegyekig elnyúlóan a Duna gyönyörű völgyére.
Szintén Luczenbacher Pál alapította és építtette a Lujza leányiskolát is, melynek felavatására 1855-ben került sor.

Nepomuki Szent János-szobor:
Talpazatán az 1758-as évszám szerepel, így a második legrégebbi szobor. Minden korban fontos helyet jelentett elhelyezkedése. A Márianosztra felé vezető út mellé került, szembe a Dunához vezető úttal, ahol régen a szobi rév működött. Eredetileg mészkőből készült, melyet színesre festettek, azonban színezete erősen megkopott az időjárás viszontagságainak következtében. 1914-ben került felújítása legutoljára. Történetéről a legelső írott adat az 1813-as Canonica Visitationban szerepel:   a kőből való Nepomuki Szent János szobrot, amely "érintetlen és sértetlen" Huszák János szobi lakos állíttatta 1758-ban.

Luczenbacher kastély:
A Luczenbacher család kastélya. Az Árpád utca és a Duna-part között helyezkedik el. Udvarán állt a XIII. században épült Árpád-kori templom, amelyet a XVIII. század elején bontottak le. Mai parkjának területén több lakóház épült és itt állt az első szobi iskolaépület, az "oskolaház".
A XVIII. században eredetileg két külön ház állt a birtokon és csak a XIX. század második felében építettek a terület közepére egy kúria jellegű épületet, melyet a XX. században felújítottak. 1904-1907 között készült el az új kastélyépület klasszicizáló és neobarokk stílust ötvözve. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1987-ben "városképi jelentőségű építmény"-nek nyilvánította. 1930-ban a lazarista rend kezébe került a birtok és rendházként működött tovább, egészen 1950-ig amikor a rendek megszűnésével a papnevelde is felszámolásra került és nevelőotthonná alakították át. A rendszerváltást követően a Szent László Gimnázium kollégiumaként működik.

Luczenbacher temetőkápolna:
A Luczenbacher család tagjainak sírkápolnájául szolgált a régi temetőben. A családalapító, a "halász" Luczenbacher János és felesége, Einczinger Terézia hamvait helyezték el az északi oldalon, a hátsó kriptában. A déli főhomlokzaton található bejárat a kápolnarészbe vezet, ahol a család tagjait ravatalozták fel, illetve miséket tartottak. A bejárat felett egy mozaikkép látható: Mária a kisdeddel. Felette kőfaragással az 1851-es évszám olvasható, valószínűleg az építkezés kezdetét jelenti. A kápolna alatti sírkamrát, amelyben a család összes tagját eltemették, csak a század vége felé építették.
Börzsöny múzeum: Kiállított anyaga: régészeti leletek, az Ipoly-völgy népviselete, kerámiatárgyak, parasztbútorok.

Az állandó kiállítások mellett évente négyszer-ötször időszaki kiállításokra is sor kerül, de előadói esteket, hangversenyeket és iskolai foglalkozásokat is tartanak az épületben. Egyik termében a település- és helytörténettel összefüggő régészeti tárgyakat, két helyiségében és az udvari folyosón a térség néprajzi anyagából használati tárgyakat tekinthetnek meg az idelátogatók. Az alagsori kiállító-helyiségekben a Börzsöny gazdag természeti (állat-, növényvilág) anyagából látható korszerűen berendezett színes kiállítás. A kapu alatti bejáróban a helytörténeti vonatkozású kőemlékek láthatók.
Bővebben: www.pmmi.hu

Kisvasút:
Magyarország kevés működő keskenynyomtávú erdei vasútja közül itt található az egyik.
Fejlesztések után a legnagyobb szintkülömbséget legyőző hazai vasútvonal lesz.
A vonal segítségével majdan eljuthatunk Nagybörzsönyig.
Jelenlegi útvonala Szob-Márianosztra-Nagyirtás.

KÖZLEKEDÉS:

Vasútvonala a Budapest – Vác - Szob, autóbusz-közlekedés a környező községekkel, valamint Budapesttel.
Megközelíthető Budapestről az M2-es gyorsforgalmi úton keresztül a Börzsönyt délről megkerülve, Vác-Verőce-Kismaros-Zebegény útvonalon a 12. sz. főútról.
A Börzsönyt északról megkerülve, Vác-Szendehely-Rétság-Borsosberény-Nagyoroszi-Drégelypalánk-Bernecebaráti-Kemence-Vámosmikola-Letkésen keresztül.