Tata a vizek városa, nincs folyója mégis jellegzetes vízparti üdülőhely.
Tata a vizek városa, nincs folyója mégis jellegzetes vízparti üdülőhely. A rendkívül
bővizű karsztforrásokból, valamint az Által-ér felduzzasztásából táplálkozó Nagy-
vagy Öreg-tó, több kisebb tó, másfél száznál is több forrás vizekben leggazdagabb
üdülővárosaink közé emeli. Strandok, vízisport-lehetőségek, festői parkok, szórakozóhelyek,
értékes műemlékek, múzeumi gyűjtemények teszik még változatosabbá. Tata környékén
a Gerecse-hegység nyugati részének több keresett kirándulóhelye közelíthető meg.
LÁTNIVALÓK:
A néppark: 46 hektár kiterjedésű védett terület a Cseke-tó partján. A XVIII.
század második felében létrehozott pompás parkban különleges, ritka fák nőnek. A tó
nyugati partján áll a Műrom, amelyet Charles Moreau épített 1801-ben, a vértes szentkereszti
templomrom faragványos köveit és Szombathelyről származó római sírköveket felhasználva.
Óratorony: 1763-ban épült Fellner Jakab tervei szerint építette Éder József
tatai ácsmester. A nyolcszögletes zömök épület alsó része téglából, felső része fából
van, a sátortetőből négy óralap ugrik elő.
Kapucinus-templom: A templom homlokzata oromzatos, vörös márvány kapuzatát
voluták díszítik, fölötte az Esterházy-címer látható. A címer felett Assisi Szent
Ferenc stigmatizációját ábrázoló festmény látható. Fazsindelyes huszártornya van,
belső tere egyhajós, berendezése a XVIII. századból származik.
Cifra malom: A legrégebbi műemlék a városban, 1587-ben már biztosan állt. Az
egyemeletes épület ablakainak keretei vörös márványból készültek. Belsejében a földszinti
nagy teremben barokk volutás faoszlopok tartják a födémet. 1753-ban átalakították,
majd 1755-ben végeztek rajta változásokat Fellner Jakab irányításával.
Vár: Az Öreg-tó partján álló várat, Laczkffy István építette a XIV. század
második felében, de hamarosan Zsigmond királyé lett, s ő hozzá fűződik nagyszabású
kiépítése. Amikor Mátyás király birtokában volt, négy saroktornya állt, ezek közül
ma csak az egyik áll. A törökök 1683-ban felrobbantották s a vár lassan romlásnak
indult. 1727-ben Esterházy József megvásárolta, és az 1760-as években Fellner Jakab
kezdte meg a helyreállítását. Neogótikus alakját 1893-ban kapta. A tóra néző, megmaradt
déli szárny kétemeletes, a délkeleti saroktorony ötszintes. A várat körülvevő vizes
árkon átvezető hidat szintén Fellner Jakab építette 1755-ben.
Esterházy-kastély: Több épületből álló együttese az Öreg-tó nyugati partjához
közel emelkedik. Az egyemeletes, manzárdtetős, két saroktornyos főépület 1764-1769
között készült. Két összefutó lépcső visz a kiskastély emeletére. Az ún. török fürdő
valószínűleg Tata egyik középkori fürdője volt, 1733-1738 között emelték a korábbi
medence fölé az egyszerű barokk épületet. A lóistálló is Fellner Jakab műve, 1765-ből.
Vörös márványoszlopok osztják három hajóra, s cseh süvegboltozat fedi.
Nagytemplom: 1751-1780 között épült Fellner Jakab, majd Grossmann József munkájaként.
A késő barokk templom egyszerű homlokzatán a torony pár uralkodik. Az órapárkányos,
copf sisakkal fedett tornyok között füzérrel, vázákkal díszített magas oromfal van.
A főkapu felett az Esterházy-címer látható.
Kálvária domb: Természetvédelmi terület, két kőfejtője a földtörténeti középkor
majdnem teljes rétegsorát őrzi. A tetőn szabadtéri geológiai múzeum van. A közelben
emelkedik a Fellner Jakab kilátó, ahonnan szép panorámában gyönyörködhetünk. A Kálvária-kápolna
az 1350 körül épült Szent István templom megmaradt szentélye, amelyet 1755-ben alakítottak
át kálvária-kápolnává.
KÖZLEKEDÉS:
Vasútállomása Tata, a Budapest-Győr-Hegyeshalom vasúti fővonal mentén helyezkedik
el. Érinti az M1-es autópálya. Autóbusz-közlekedés a környező községekkel, városokkal,
közvetlen járatok Budapestről, Komáromból, Dorogról.