Veszprém

Festői fekvésű, történelmi vonatkozásokban, műemlékekben igen gazdag város.

Festői fekvésű, történelmi vonatkozásokban, műemlékekben igen gazdag város. Veszprém megye és a veszprémi járás székhelye a környék hagyományos gazdasági és kulturális centruma. Természeti adottságai, fejlett idegenforgalmi intézményei, vendéglátó létesítményei következtében üdülőforgalma is egyre jelentősebb szerepet tölt be. Mint a „Bakony” fővárosa, természetjárási szempontból is igen nagy jelentőségű, a Bakony és a Balaton-felvidék felé irányuló turistautak egyik fontos kiindulópontja.

LÁTNIVALÓK:

Szent István-völgyhíd: A magyar műszaki építészet jelentős emléke. 1938-ben készült el Folly Róbert tervei szerint a Séd völgyét mintegy 50 m magasságban átívelő viadukt. Pompás kilátás nyílik róla kelet felé a veszprémi várra, nyugatra a Betekints-völgyre, északra pedig a Bakony hegység csúcsaira.

Állatkert: Betekints-völgy oldalágában, a Fejes-völgyben van. Hazánk egyik legszebb helyen levő állatkertjének a területe 100 hektár körüli. Különlegességei az emberszabású majmok és a nagy madárház, ahol a látogatók között szabadon röpködnek a madarak.

Veszprémvölgyi apácakolostor romja: A Betekints-völgyben, a Svéd mellett áll. Ez Veszprém legrégebbi, ismert épületegyüttese, Szent István alapította a Szent Imre herceg bizánci feleségével együtt Magyarországra érkező görög apácák számára, görög nyelvű alapítólevele 1018-ban készült. A XIII. század közepe táján a cisztercitáké lett a kolostor. Az apácák 1552-ben elmenekültek a törökök elől, s az épületek lassanként elpusztultak. A romokat és a hozzájuk tartozó birtokokat a jezsuiták kapták meg 1625-ben, s a régi templom maradványain 1747-ben új templomot kezdtek építeni, amit azonban nem fejeztek be. A díszes homlokzatú és kapujú épület ma múzeumi raktár.

Hősi kapu: Az egykori várkapu helyén épült 1936-ban, Pázmándy István tervei alapján. A hozzá csatlakozó, toronyszerű épületben van a Vármúzeum, amelyben a veszprémi Vár-hegy történetével ismerkedhetünk.

Tűztorony: Veszprém város jelképe. Alsó része a vár régi őrtornyának a maradványa, felső része 181-1817 között épült fel Tumler Henrik tervei szerint. A 48 m magas toronyból ezután már valóban azt figyelték, nincs-e tűz a városban.

A püspöki palota: 1765-1776 között épült a lebontott középkori palota együttes helyén. Tervezője: Fellner Jakab volt. Az U alaprajzú épület középtengelyében a kocsi felhajtós bejárat fölött kovácsoltvas rácsos erkély van, efölött pedig díszes oromzat. A völgy felé néző keleti homlokzat nagy erkélye a várfalakra támaszkodik. A palota belseje tele van egyházi vonatkozású képzőművészeti emlékekkel. Igen érdekes az a XVII-XX. Századig festményekből álló arcképcsarnok, amely a veszprémi püspököket ábrázolja. Az emeleti ebédlőben és a püspök házi kápolnájának mennyezetén a nagy J.I. Cimbal freskói láthatók, amelyek 1780 körül készültek.

Piaristák temploma és rendháza: A XVIII. század második felében épült. Utcai homlokzatát freskóval díszített fali fülkék láthatók, az alsóban a rend alapítója, a felsőben barokk kagylódísz alatt két női figura. A rendházzal egybeépült templom 1828-1836 között készült el, klasszicista stílusban. Utcai homlokzatát négy ion oszlopra támaszkodó, előreugró, attikával koronázott vízszintes párkány díszíti, e fölött emelkedik a torony.

Ferences templom: 1730 körül épült 1909-ben pedig leégett, ezután neoromán stílusban átalakították, ekkor készült a torony is. Belseje egyhajós, fiókos dongaboltozat fedi, amelynek freskóit Bucher Ferenc festette 1779-1781 között. A főoltár képén Szent István felajánlja az országot jelképező Szent Koronát Magyarország Védasszonyának, két oldalt Szent Imre és Szent László aranyozott szobrai állnak.

Szent Mihály székesegyház: Az egyik legrégebbi alapítású püspöki templom Magyarországon. 1001-ben a ravennai zsinaton hagyták jóvá a veszprémi püspökség létrehozását, s 1009 –ből származik az az oklevél amely a határait kijelöli. A templomot a hagyomány szerint Szent István felesége Gizella királyné építtette. Az első, két tornyos, román kori bazilika többször is megrongálódott, a XIV. század végén gótikus stílusban állították helyre és bővítették ki. Ekkor épült a gótikus szentély és az altemplom is. 1552-es török ostromkor leégett a templom, csak az altemplom maradt épen, azt 1630 –tól újra használták. A XVII. Században a köveit a várfalak megerősítésre kezdték elhordani. 1723-ban újjáépítették, ekkor barokk köntöst kapott. Utolsó nagy átépítése 1907-1910 között volt amikor Aigner Sándor tervei szerint neoromán stílusban alakították át, így látható ma is. A templom nyugati oldalán toronypár emelkedik, a tornyok felső emelete a század eleji helyreállításkor készült, ugyanúgy, mint a középkorit utánozó neoromán kapuzat. Keleten támpillérekkel erősített sokszögű szentély van, az északi és a déli homlokzaton láthatók az újonnan feltárt középkori részletek. A templom belseje háromhajós. Az emelet szentély alatt van a gótikus altemplom, keresztboltozatát hat, nyolcszögletű pillér tartja. Az innen nyíló kriptában látható Padányi Bíró Márton püspök barokk síremléke.

Szent György-kápolna: Veszprém egyik legkorábbi építészeti emléke, a székesegyház északi oldala mellett található. Eredetileg félköríves szentélyű körkápolna volt amely a XI. század elején épülhetett, még a székesegyház előtt királyi kápolna céljaira. A XIII. század második harmadában lebontották, s helyén nyolcszögletű gótikus kápolnát emeltek. Itt temették el Vetési Albert püspököt 1486-ban. A kápolna valószínűleg a XVI. században pusztult el. Maradványai ma védőépület alatt láthatók, előtte pedig Szent Imre herceg szobra áll, Erdei Dezső alkotása 1940-ből.

Kilátóbástya: A mellvédes párkányon két szobor áll, Szent István király és felesége Gizella. Az együttes 1938-ban készült, Szent István halálának 900 éves évfordulójára. Az építészeti kialakítás Bretz Gyula munkája, a szobrok Ispánky József alkotásai. A kilátóbástyáról pompás panorámában gyönyörködhetünk. Közvetlenül előttünk van a Szent Benedek-hegy fehér sziklatömbje az 1904-ben felállított keresztel, alatta kanyarog a Séd partjain középkori hangulatú utcákkal. Láthatók a szikla alatt a Szent Katalin-kolostor és templom romjai, ahol IV. Béla király lánya Szent Margit élt 10 éves koráig.

Petőfi Színház: 1908-ban épült Medgyaszay István tervei szerint. A szecessziós stílusú épület szerkezete vasbeton. A bejárati épületrészt és a színpadrészt színes kerámiával díszített párkány foglya össze. A déli homlokzatot Nagy Sándor sgraffitója díszíti, a Csodaszarvas vadászata. Az ő művei az előcsarnok díszes üvegablakai is.

Bakonyi Múzeum: Szecessziós épületét szintén Medgyaszay István tervezte 1908-ban, de építése 1925-ben fejeződött be. A múzeumnak jelentős régészeti, numizmatikai és néprajzi gyűjteménye van, képzőművészet és helytörténeti anyagot is őriz.

KÖZLEKEDÉS:

Veszprém vasúti csomópont, pályaudvarán áthalad a Budapest – Székesfehérvár – Veszprém - Szombathely fővonal. Innen indul ki a Győr, illetve Dombóvár felé vezető szárnyvonal. Áthalad a városon a 8. Sz. Székesfehérvár – Veszprém Rábafüzes főút, amelyből itt ágazik ki a Győr felé vivő 82 sz. és a Csopakra vezető 73 sz. főút, a várostól keletre pedig a Balatonfűzfőre vezető 72 számú főút elágazását találjuk. Veszprém központja a környék autóbusz-hálózatának.