A település a Bakony egyik széles völgyében, a hegységet észak-déli irányban átszelő őrségi út és a Cuha-patak mellett fekszik.
A település a Bakony egyik széles völgyében, a hegységet észak-déli irányban átszelő
őrségi út és a Cuha-patak mellett fekszik. Lakói főleg a közeli szénbányákban dolgoznak,
de a helység idegenforgalmi jelentősege egyre növekszik. A magyarok már a honfoglalás
után röviddel letelepedtek ezen a területen, amely később királyi vadászbirtok lett.
Jelentősége akkor növekedett meg, amikor III. Béla király 1182-ben megalapította itt
a cisztercita apátságot.
LÁTNIVALÓK:
A római katolikus templom: 1744-1761 között épült. Homlokzati tornyos, szentélye
egyenes záródású. Belsejének legfőbb értéke a főoltáron lévő szép barokk Pietá-szobor.
A templom északi oldala mellett tárták fel a helység XII. századi templomának és a
királyi szálláshelynek a maradványait. Ezek ma romkertként e temetőben találhatók.
A barokk templom: 1732-1752 között épült, tervezője és a munkálatok vezetője
Kayr Mátyás és Witwer Márton Athanáz volt. A nyugati 45 m magas toronypárt 1854-ben
emelték. A templom pompás belső berendezése is zömmel a XVIII. századból származik,
mint például a remek szószék és a szentély díszesen faragott stallumai. A tölgyfából
faragott szobrokkal díszített főoltár képét. A Maulbertsch festette, s szintén tőle
származik a hajó déli oldalán levő oltár képe.
A cisztercita kolostor: Épülete a templomhoz csatlakozik. Két udvar köré szerveződő
szárnyai több periódusban épültek 1732 és 1854 között. Legrégibb része a templom melletti
négyszögletes alaprajzú szárny, legutoljára pedig a klasszicista nyugati homlokzat
készült el. Ezen van a főbejárat, amelyet árkádokkal kiugratott középrizalit hangsúlyoz
és háromszögletű oromzat zár le. Az épületben több intézmény működik. A Természettudományi
Múzeum geológiai, növénytani és állattani gyűjteménye mellett helytörténeti és néprajzi
emlékeket is bemutat.
Az arborétum: Helyén egykor vadaskert volt. A halastó, amelyet a Cuha-patak
táplál, már a XV. században létezett, mellette fejlődött ki 1737-től kezdve az apátság
botanikus kertje. A közel 20 hektáros arborétumban, amely ma védett terület, a fafajták
gazdag változata él együtt.
A középkori pillérköteg: Az arborétum fala mellett eredeti helyén áll, az 1180-as
években épült első apátsági templom maradványa. Rajta ma Szent Imre herceg 1749-ben
készült barokk szobra látható.
Műemlékkönyvtár:Reguly Antalnak a város nagy szülöttének nevét viseli. A 60
ezer kötetből álló gyűjtemény főként irodalmi, természettudományi és művészettörténeti
műveket tartalmaz. Kuriózumnak számít a Kossuth Lajos által szerkesztett Pesti Hírlap
összes példánya.
KÖZLEKEDÉS:
A Győr-Veszprém vasúti vonalon fekszik. Innen indul ki Dudar felé a szárnyvonal. Közúton
a 82 sz. Veszprém-Győr főúton közelíthető meg. Autóbusz-közlekedés a környező községekkel,
közvetlen távolsági járatok Budapestről, Veszprémből, Székesfehérvárról, Pápáról,
nemzetközi járat Pozsonyból.