A Tiszántúl déli részének gazdasági, közlekedési, kulturális központja, Békés megye székhelye, egyre inkább az idegenforgalmi áramlás vonzáskörébe kerül.
A Tiszántúl déli részének gazdasági, közlekedési, kulturális központja, Békés megye
székhelye, egyre inkább az idegenforgalmi áramlás vonzáskörébe kerül. Békéscsaba városi
rangját 1918-ban kapta. Fejlődésének lendületet adott, hogy a Trianopn után Romániához
csatolt Arad és Nagyvárad szerepét Békéscsaba vette át. Megyeszékhellyé válása ismét
növelte szerepét és lélekszámát. A barátságos Békéscsabán kellemes sétákat tehetnek
a turisták a várost átszelő Élővíz-csatorna partján, a szobrokkal díszített, hangulatos
ligetekben, parkokban. Maradandó élményt nyújthat a sétálóutca felfedezése, ahol műemlékek,
műemlék jellegű épületek, díszkutak, kávéházak, üzletek sora csalogatja a látogatókat.
LÁTNIVALÓK:
Munkácsy Mihály múzeum: Közművelődési háznak épült 1914-ben, de az első világháború
miatt rendeltetését csak tíz év múlva szolgálhatta. A névadó életművének bemutatásán
kívül állandó néprajzi kiállítás is látható itt. A múzeumnak közel 170 ezer régészeti,
10 ezer néprajzi, 5500 képzőművészeti, 4500 történeti, több ezer természettudományi
műtárgya van.
Nagytemplom: Klasszicista, copf stílusú 1807-1824 között, az aradi Pumberger
Ferenc és Hoffer Ferenc tervei szerint Czigler Antal építtette. Oltára és szószéke
Dunaiszky Lőrincz munkája. Hazánk legnagyobb evangélikus temploma. Kétemeletes karzat
övezi, így 2900 ülőhelye van. Tornya 70m magas.
Kistemplom: 1745-ben barokk stílusban épült, 1773-ban görög kereszt alakúra
bővítették, tornyát 1783-ban, mai homlokzatát átépítésekor 1895-ben kapta.
Szlovák Tájház: Az 1818-ban, népi klasszicizmus ízlése szerint épült, 1865-ben
felújított ház a csabai szlovák népéletet örökíti meg. A tájház a módos parasztok
tárgyain keresztül a XIX. századi életmódot mutatja be.
Árpád fürdő: 1925-ben 74°C meleg, percenként 300 liter hozamú alkalikus, hidrogén-karbonátos
gyógyvizet találtak itt.
Omaszta-ház: Munkácsy Mihály nagynénjének 1840 körül klasszicistastílusban
épült kúriája.
Gabonatörténeti kiállítóhely:Az 1824-ben épült kisparaszti tanya, a berendezett
tanyaépület és a részben helyben megőrzött gazdasági épületek együttese tekinthető
meg. "A gabona tárolásának és feldolgozásának története az őskortól napjainkig" című
kiállítás látható itt.
Kulich Gyula emlékműve: Varga Imre alkotása.
Kner nyomda: Áchim András házának helyén 1971-ben Szórád Vilmos tervei szerint
épült fel a kilencemeletes toronyház. Csabán 1903-ban Tevan Adolf taposó tégelysajtója
lendítette fel a nyomdászatot, és fia Andor fejlesztette országos hírűvé. A több nyomda
összevonásával létesült Békési Nyomda 1964-ben mégis a gyomai Kner Izidornak és fiának,
Imrének nevét vette fel.
Meseház: Ugyancsak régi parasztházból van felújítva. Schéner Mihály festőművész
állandó kiállítása tekinthető meg itt gyermekjátékaival.
KÖZLEKEDÉS:
Két vasútvonal találkozik Békéscsabán. A Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lökösháza fővonal,
illetve a Szeged-Békéscsaba vonal. Áthalad rajta a 47. sz. főút, 44. sz. főút. Autóbusz
forgalma a környező községekkel, közvetlen járatok Szegedről, Szarvasról, Szentesről,
Karcagról, Makóról, Hajdúszoboszlóról, Debrecenből.