Győr – Moson - Sopron megye székhelye, 1971 óta megyei városi rangban.
Győr – Moson - Sopron megye székhelye, 1971 óta megyei városi rangban. Győrszentiván,
Mánfőcsanak és Gyirmót községek hozzákapcsolásával.
Sok évszázad óta Észak –Dunántúl természetes gazdasági és közlekedési központja.
A Kisalföld északi peremén, a Marcallal bővült Rába és a Rábca kis-dunai torkolatánál
fekszik, azon a ponton, ahol a Bakony északi nyúlványa, a Pannonhalmi-halomvidék dombsora
mutatóujjként ér le a Duna völgyéig.
Győr környéke tehát mintegy szigetként emelkedett ki a környező, valaha mocsaras,
ingoványos árterületekből, s ez a körülmény ősidők óta kijelölte a helyet a Duna menti
nagyváros kialakítására. Az itt található folyók mentén a mai Győr mint természetes
központ felé haladtak a régi országutak, és ma is Győr a messze környék közlekedési
központja, mintegy közvetítő állomás Budapest és Bécs között. E helyzeti előnyének
köszönheti, hogy egyik azoknak a magyar városoknak, amelyek kialakulásuktól fogva
folyamatosan vezető szerepet töltöttek be, és ezt a modern időkben is megtartották.
Győrben a régi korok hagyományos műemléki városképét, az ódon hangulatot csakúgy megtalálja
az utas, mint a legkorszerűbb fejlődés, a friss ütemű gyárváros dinamikáját.
A „három folyó városa” a vízi sportoknak is kiváló lehetőségeket kínál.
Vendéglátó- és üzlethálózata, szórakozási lehetőségei vidéki városaink között a legfejlettebbek
közé tartoznak.
LÁTNIVALÓK:
Karmelita templom: 1721 és 1725 között épült, barokk stílusban.
Tervezője Wittwer Márton Atanáz, trioli származású karmelita szerzetes volt.
A templom alaprajza ellipszis alakú, a torony a szentélynél áll.
A főbejárattól jobbra, kápolnafülkében áll az egyik legszebb hazai barokk szobor,
a „Hab Mária”, melynek feltételezett alkotója Giovanni Giuliani.
A templom barokk berendezését ugyancsak Wittwer tervezte.
A barokk főoltár oltárképét Altomonte nápolyi születésű osztrák mester készítette
és Szent István és Szent Imrét ábrázolja, amint hódolnak a magyarok Nagyasszonya előtt.
A templom keleti oldalához kapcsolódik a lorettói kápolna, amely
1717-1718-ban épült.
Altabak-ház: A XVI. században épült, sarokerkéllyel díszített, finom stukkós
homlokzatú épület. Oszlopos, árkádos belső udvara késő reneszánsz stílusú.
Várbástyák: A tér északi részén látható a X. századi eredetű egykori várhoz
épült XVI-XVII. Századi erődítményrendszer késő gótikus és reneszánsz stílusú bástyamaradványai
és a kazamaták. A hajdani várat 1809-ben Napóleon csapatai robbantották fel és csak
a Sforza-udvar és a kazamaták egy része maradt meg.
A várfalak alatt a bástya sétányon áll Szent István lovas szobra, Medgyessy Ferenc
alkotása.
Termálfürdő: A feltörő 66 °C –os termálvíz kloridos-hidrogén-karbonátos-jódos
ásványvizek csoportjába tartozik. A termálvíz jótékony hatású a mozgásszervi megbetegedésekre.
A termálfürdő szomszédságában található a strandfürdő is. A strand nyugati csücskében
magasodik a Cziráky-emlékmű obeliszkje, amelyet 1912-ben állítottak a Rába-szabályozó
Társulat elnöke tiszteletére.
Püspökvár: A domb északnyugati sarkában emelkedik.
Nagy tömegű csonkatornyának felső része barokkos arculatú.
Az épület kapualja dongaboltozatos, két oldalán négy-négy gótikus ülőfülke látható,
amelynek a XIV. században épültek. Az északi rész alatt helyezkedik el az egykori
lakótorony maradványa, amelyet Omodé püspök építtetett a XIII. század derekán. Építészeti
érdekesség, hogy nem felfelé, hanem lefelé kell menni benne. A lépcsőház, amely a
3 m vastag fal belsejében vezet, egy kora gótikus kis helyiségbe torkollik, amely
feltehetően őrhely volt. Innét lefelé tovább vezet a lépcső a ma már elfalazott bejáratig.
A szintkülönbség az udvar és a bejárat között 8 m. A püspökvár csonkatornya feltehetően
a XIV. században épült. A palota tornyához déli oldalról csatlakozik a Dóczy-kápolna,
amely 1487-ben épült, gótikus stílusban. Építtetője Dóczy Orbán, másként Nagylucsei
Orbán püspök volt. A belső berendezését Stornó Ferenc készítette.
Székesegyház: Eredetileg a XI. században épült, román stílusban.
A XIII. században Omodé püspök építtette újjá, ezúttal altemplom is készült.
A XV. század vége felé Dóczy Orbán püspök a templomot gótikus stílusban alakította.
A török időkben, az ostromok során súlyosan megsérült és kiégett, 1639-1645 között
Draskovich György barokk stílusban újjáépítette a székesegyházat, mégpedig Giovanni
Battista Rava olasz építésszel.
A templombelső művészi kialakítása az 1770-es években történt, Hefele
Menyhért tervei alapján. 1823-ban klasszicista támfalat építettek a torony elé, hogy
megakadályozzák a torony süllyedését. A háromhajós templomnak fiókos dongaboltozata
van.
A mennyezeti freskót Maulbertsch készítette, témája Krisztus színeváltozása.
A hajó szentély felőli oldalán áll a két fekete oltár, amelyek Müller Jakab alkotásai.
A déli mellékhajó főoltárának képét Paul Troger festette.
Az északi mellékhajó oltárán látható a székesegyház kegyképe, amely Máriát ábrázolja
a kis Jézussal. A kép Írországból került ide 1665-ben. Igen szép a kép rokokó ezüstkerete
is. A déli mellékhajóból nyílik az 1400 –as évek elején épült gótikus Szent
László kápolna, oltárán látható Szent László hermája, hazánk egyik legértékesebb gótikus
ötvösművészeti remeke. A XII-XIII. század fordulóján készült III. Béla uralkodása
idején I. László szentté avatása alkalmából. Később bizonyos átalakításokat végeztek
rajta, a XIV. században készült a sodrony zománcos mellrész, s az eredetileg négyágú
gótikus koronát a XVII. Század elején tízágúra alakították át.
Frigyláda-emlékmű: 1731-ben készült, barokk stílusú, 8 m magas alkotás. Egyike
az ország legszebb barokk kori egyházi fogadalmi emlékműveinek.
III. Károly császár emeltette engesztelésül azon a helyen, ahol egy körmenet alkalmával
a katonák kiütötték a szentségtartót a pap kezéből és az összetört.
A Corradini faragta J. E. Fischer von Erlach tervei alapján.
Kreszta-ház: XVIII. századi eredetű, klasszicista épület. E házban helyezték
el a város szülöttének, Kovács Margit keramikusművésznek gyönyörű gyűjteményes kiállítását.
Széchenyi tér: A város egykori főtere. Itt voltak a vásárok, heti piacok, nyilvános
gyűlések, népünnepélyek. Délnyugati sarkán állt valaha a pellengér.
A tér XVII-XVIII. századi műemlék épületei érdemelnek figyelmet.
Xantus János Múzeum: 1741-ben épült, barokk palota. Korábban, a XVII. Században
több épület állt a helyén, amelyet a pannonhalmi bencések megvásároltak, s felhasználásukkal
emelték az épületet. Kőkeretes, kosáríves kapuzata fölött két gyámkő tartja a szép
zárterkélyt. Két oldalt Szent Benedek és Szent István szobra áll. Az erkély ablakai
alatt a bencés rend címere látható.
A koronázó párkány felett középen timpanon emelkedik. A belsőben nagyon szép a múzeum
díszterme, az egykori főapáti ebédlő. Falait műmárvány borítja, a mennyezeti freskókat
pedig Schaller István győri mester festette. A múzeum kiállítótermeiben helytörténeti,
régészeti, néprajzi, természettudományi, képzőművészeti, iparművészeti és numizmatikai
gyűjtemények láthatók
Szent Ignác-templom: 1634-1641 között épült, kora barokk stílusban. Tervezője
Baccio del Bianco volt. Mai, külső képét 1727-ben nyerte el. Az egyhajós templom a
római II. Gésu-templom mintájára készült. A főhajó boltozatát borító freskó Paul Troger
színvonalas munkája 1747-ből. A belső berendezéséből kiemelkedik a pazar díszítésű
szószék, amelyet Goda Lajos pozsonyi mester készített 1749-ben. A templom oltárképét
ugyancsak Paul Troger festette.
Bencés rendház: A XVII. Században épült, barokk stílusban. A jezsuiták építették,
1802 óta a bencés rendé. Az épület földszintjén a jezsuiták már a XVII. Században
működtettek gyógyszertárat, melynek helyén patikamúzeum nyílott. A helység boltíves
mennyezetét barokk freskók és stukkók díszítik.
Megyei Tanácsháza: 1971-ben épült, a város 700 éves jubileumán adták át a tér
északi oldalán álló modern üvegpalotát. Előtte a szökőkút medencéjének oldalán lévő
dombormű Mikus Sándor alkotása, s a város történelmi eseményeit örökíti meg.
KÖZLEKEDÉS:
Győr fontos vasúti csomópont, amelyen idegenforgalmi szempontból elsőrangú fontosságú
vasútvonalak találkoznak. Áthalad rajta a
Budapest – Győr - Hegyeshalom, tovább Bécsbe tartó nemzetközi fővonal, itt ágazik
el a Győr - Sopron és a Győr – Veszprém szárnyvonal. Fő közúti vonala az 1 sz.
főút, amelyből itt indul ki Sopron felé a 85 sz., Pápa felé a 83 sz., Veszprém felé
a 82. sz., Székesfehérvár felé a 81 sz. a Szigetköz felé pedig a
14 sz. főút. Autóbusz-közlekedés, közvetlen távolsági járatok érhető el Budapestről.