Kisbér kedvező földrajzi fekvése miatt gazdag történelmi múlttal rendelkezik.
Kisbér kedvező földrajzi fekvése miatt gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Az első
telepesek 1000-1200 között jelentek meg. Az első írásos feljegyzések 1277-ből valók,
melyek Beyr néven említik a települést. A települést a 16. Században a törökök többször
elpusztították. A 18. Században Kisbér a Batthyány család birtokába került. A család
kiemelkedő személyisége gróf Batthyány Kázmér, az 1849-es Magyar Kormány külügyminisztere
volt. Emigrációja alatt kisbéri birtokát elkobozták. 1853-ban Ferenc József császár
itt alapította meg a kisbéri királyi ménest, itt született Kincsem a csodakanca. Kisbér
a Bakony Vértes Kisalföld közötti térség kereskedelmi centruma.
LÁTNIVALÓK:
Római katolikus templom: bármelyik irányból érkezünk a városba, elsőként a
Csonka tornyú, műemlék jellegű római katolikus templom tűnik fel a szomszédos plébániával.
1783-ban az angolkert kialakításával egyidőben építették. Gyönyörű későbarokk főoltárát
és copfstílusú gazdagon díszített szószékét 1788-ban készítették. A templomot 1825-ben
gróf Batthyány Antal József klasszicista stílusban átépíttette és toronnyal bővíttette.
A templomot 1938-ban Döbrentei Gábor tervei alapján freskókkal díszítették. A kisbéri
templom hangulatban, stílusban szervesen illeszkedett a kastélyparkhoz és a Batthyány
kastélyhoz.
Lovarda: 1856-ban építették Közép-Európa legnagyobb fesztávú fedett lovardáját
a ménes számára. A lovarda előtt Fadrusz János által készített lovasszobor mely Weickheim
Béláról készült, illetve Kozma Ferenc híres lótenyésztő mellszobra található. A lovardától
alig száz méterre 1889-ben felállított emlékoszlopon a leghíresebb lovak neve szerepel.
Batthyány-kastély: 1760 körül kezdődött meg a mai műemlék kastély építése.
A késő barokk stílusban épített egyemeletes kastély a magyarországi barokk kastélyokhoz
hasonlóan "U" alaprajzzal készült. A kastélyhoz barokk kert és vadaspark tartozott.
A barokk kert szabályos elrendezésű, hármas osztású volt.
A 18. század végén gróf Batthyány Antal József a kastély köré mintegy száz holdas
területen a természet szépségét dicsőítő tájképi kert típust un. "angolkertet" építtetett.
A park kialakításánál a látvány fokozása érdekében felhasználták a korábban épített
tavat és a területet átszelő patakot.
A kastélyt 1840-ben gróf Batthyány Kázmér klasszicista stílusban átépíttette és az
északi szárnyat "L" alakban bővíttette. Ekkor nemcsak a kastélyt újították fel, hanem
a kastély előtt ezért, "U" alakú épületeket is épített cselédlakásoknak és istállóknak.
Itt helyezték el az angol telivér ménest.
KÖZLEKEDÉS:
Megközelíthető autóbusszal, vasúttal valamint
a 13. sz. és a 81. sz. főútról.